Marót (Szerbia)
| Marót (Morović) | |
 | |
| A középkori katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Szerémségi |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 22245 |
| Körzethívószám | +381 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 79 m |
| Terület | 96 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 51″, k. h. 19° 12′ 37″44.997500°N 19.210278°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 51″, k. h. 19° 12′ 37″44.997500°N 19.210278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marót témájú médiaállományokat. | |
Marót (Morović, Моровић) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Fekvése
[szerkesztés]Sidtől 15 km-re délre, a Bosut és Studba patakok völgyében fekszik, közel Bosznia-Hercegovinához és Horvátországhoz. Sidhez tartozik.
Története
[szerkesztés]Török kori adatok szerint közelében feküdt Beletinc 15. századi vára. A vár valószínűleg a Bosut nyugati partján állt, pontos helye nem ismert. Területén állnak Marót várának romjai, melyet valószínűleg Maróti János építtetett a Bosut mellett, a 15. század elején. A falu iskoláját 1767-ben alapították. Ortodox temploma a 19. században épült. 1910-ben 2318 horvát, szerb és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Sidi járásához tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- 13. századi román-gótikus stílusú katolikus templom.
- Marót várának romjai.
- Erdőkben és folyókban gazdag területe vonzó vadász- és turistaparadicsommá teszi.
Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1503 | 1876 | 2110 | 2292 | 2196 | 2105 | 2164[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1899 | 87,29 |
| Horvátok | 173 | 7,99 |
| Szlovákok | 8 | 0,36 |
| Ruszinok | 6 | 0,27 |
| Magyarok | 5 | 0,23 |
| Jugoszlávok | 4 | 0,18 |
| Cigányok | 2 | 0,09 |
| Csehek | 1 | 0,04 |
| Montenegróiak | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
